Szólj hozzá!

Ez a rovat az interakcióról szól: szeretnénk, ha bekapcsolódnátok, mint egy vitafórumba.
Legközelebb egy hét múlva lépünk be újra - addig is arra hívunk mindenkit, hogy hozzászólásban válaszoljon a kérdésre:

Mi a véleményed a böjtről?

Kovács Mihai

Milyen nálunk a szemináriumban...

   A „Papneveldében” való életnek két „dimenziója” van: egyrészt egyetemet végzünk, másrészt növendékekül együtt élünk, egy kolostorihoz hasonló közösségben, mindezt hat éven keresztül. Ennek az egésznek a megnevezése a szeminárium. A negyedik és ötödik szemináriumi év közé ékelődik a gyakorlati év, amit pl. plébánián tölt el az ember, hogy közelről megtapasztalja, milyen a papi élet; ötödév végén diakónussá szentelnek, hatodév után pappá.

   Az átlag napi program így néz ki nálunk: 6:30-tól közös reggeli imádság, 7-től szentmise, 7:30-tól reggeli, 8-tól kurzusok ebédig, délután tanulás, szentírásolvasás és lelkiolvasmány, este 7-től vacsora, utána közös esti imádság, 9-től silentium magnum („nagy csend”) egészen a másnapi reggeliig, 10-kor villanyoltás. A silentium lényege, hogy nem szólunk senkihez, csak ha tényleg szükséges, hanem csendben töltjük az időt, pl. olvasással vagy imával; ezt nem mindig könnyű megvalósítani, de nagyszerű „edzés” a léleknek. Szabadidőnk hétköznap összesen kb. 2 óra van, hétvégén jóval több.

Focibajnokság - Esztergom, 2010. november 26–28.

      Az idei évben megrendezett „Kispap-focibajnokság”-nak Esztergom adott otthont.

  Hogy kellőképpen felkészüljünk a bajnoki megmérkőztetésekre, a heti két foci óra mellett még rendeztünk mérkőzéseket a kolozsvári teológia hallgatóival, a gyulafehérvári ortodox teológián tanulókkal és János atya csapatával. Amellett, hogy taktikánk ezáltal egyre jobban alakult, és hogy szemmel láthatólag jobban mozogtunk a pályán, lehetőség adódott a baráti kapcsolatok ápolására, az új barátságok létrejöttére, a párbeszédre és a jó hangulatra.

   A már várva-várt napon, november 26-án két autóval, összesen tíz személy (9 kispap a Spiri atya kíséretében), elindultunk Esztergomba. Menet közben jókat beszélgettünk és az autópálya melletti parkolóban nem tétováztunk elővenni a focilabdát. Miután megtettünk összesen 589 km-t, megérkeztünk kitűzött célunkhoz. Itt szeretettel várt bennünket Marius, egyik kispaptársunk, aki elvezetett bennünket szálláshelyeinkre és egész ottlétünk alatt segítségünkre volt. Ez úton is szeretném neki megköszönni mindazt amit értünk tett.