Hivatásomat egy kivonuláshoz is tudnám hasonlítani, amint Egyiptomból Isten kivezeti népét és mutatja az utat a pusztában, ugyan úgy vezetett ki engem is megtapasztalva a szárazságot, éhínséget, Isten elleni lázadást de ugyanakkor a kegyelmét is. Ennek a vonulásnak nincsen vége még most is tart.
Amikor második szentgyónásomat végeztem, a gyóntató pap feladta penitenciaként, hogy faragjak egy kis keresztet. Neki is fogtam a keresztet faragni, de nem sikerült. (a fa kétszer is eltört s még a kezemet is elvágtam). Ez az esemény mélyen megmaradt bennem. Telt az idő, amikor 10 éves voltam a szüleim elváltak. Ez a pillanat, amikor Isten ellen lázadok, hogy miért engedte meg!
Amikor második szentgyónásomat végeztem, a gyóntató pap feladta penitenciaként, hogy faragjak egy kis keresztet. Neki is fogtam a keresztet faragni, de nem sikerült. (a fa kétszer is eltört s még a kezemet is elvágtam). Ez az esemény mélyen megmaradt bennem. Telt az idő, amikor 10 éves voltam a szüleim elváltak. Ez a pillanat, amikor Isten ellen lázadok, hogy miért engedte meg!
